7. fejezet

Sziasztok!
Itt az új rész a hosszú kimaradás után.:) Remélem tetszeni fog mindenkinek..:)
Ui: Komizz, pipálj, iratkozz fel! Nem bánod meg..:) Minimum 5 komi..:)

Dreamer Girl xx


Döbbenten ültem az asztalnál és egy szót sem tudtam kinyögni. Lesokkolt ez a magyarázat, mert teljesen másra számítottam. Azt hittem, hogy majd azt mondja elment egy könnyű nőcskével egy szórakozóhelyre. E helyett megkaptam azt, hogy ő lényegében nem is ura saját magának. Egy őrült lakozik benne, aki bármelyik pillanatban kitörhet belőle, és akár meg is ölhet engem. Pedig egy ártatlan fiúval ülök szemben, aki az arcomat fürkészi és a reakciómat várja. Most nem tudok neki mit mondani, mert ez a történet teljesen lesokkolt. Felálltam és Harry mellé sétálltam. Rám nézett, majd egy könnycsepp legördült az arcán. Gyorsan odanyúlt az arcához, de megfogtam a kezét.
-Ne töröld le azt a kis könnycseppet, mivel te is ember vagy és büszkének kell lenned erre.-mondtam, letöröltem a könnycseppet, majd megöleltem. Furcsán érintette, mert először nem tudta, hogy visszaöleljen, vagy sem. Végülis visszaölelt, és a fülembe súgott.
-Köszönöm, hogy rám találtál aznap.
Nagyon meghatódtam ennek hallatán. Boldog voltam, hogy ezt gondolja. Elengedtem, majd eszembe jutott egy ötlet. Nem akartam erre a napra emlékezni, mert ez volt életem legpocsékabb karácsonya.
-Mit szólnál ahhoz, ha most elmennék bulizni és elfelejtenénk mindent.-mondtam mosolyogva. Remélem tetszik nekin az ötlet.

*Harry szemszögéből*

Tetszett az ötlete, mert én sem szeretnék emlékezni.
-Mehetünk.-mondtam mosolyogva. Remélem jól szórakozunk majd. Együtt elindultunk a folyosó felé, de szétváltunk a szobáknál. Bementem a szobámba, és elkezdtem készülődni. A gardróbhoz mentem, ahonnan kivettem a kedvenc fehér pólóm. Levettem az előző pólómat, majdnfelvettem ezt. Felvettem még a gyűrűimet, fújtam magamra egy kevés parfümöt. Én már indulásra készen álltam, így bekopogtam Trish-hez.
-Remélem készen vagy.-mondtam nevetve.
-Persze Harry, még azt sem tudom, hogy mit vegyek fel.-kaptam az ajtó mögül a választ.
-Bemehetek? Mert ha mesztelen vagy betörök.-mondtam. Komolyan gondoltam, vajon, hogy néz ki meztelenül? Még a piszkos fantáziámat használtam, addig megérkezett a válaszom.
-Nagyon vicces, de gyere mert segítened kell. -mondta, majd benyitottam. Ott ült a szoba közepén egy halom ruhával körbevéve.
-Tényleg rád fér egy kis segítség.-mondtam a fejemet fogva, majd leültem mellé, és elkezdtünk keresgélni. Nevetgélve választottunk 3 ruhát.
-Ezeket vedd fel, majd gyere ki és táncolj.-mondtam kaján mosollyal.
-Reménytelen vagy Styles.-mondta mosolyogva, majd eltűnt a parván mögött. Amíg öltözött a levetett ruháit kidobálta. Tudtam, hogy ezzel húzza az agyam.
-Ha ezt tovább csinálod, akkor bemegyek és én tépem le rólad a ruhákat.-mondtam, miközben elhelyezkedtem az ágyon.
-Már nincs rá szükség, mert felvettem az elsőt.-mondta, majd kilépett a paraván mögül.
-Na milyen?-mondta miközben az arcomat fürkészte. Hát az igazat megvalva nagyon dögös volt a fekete mini ruhában.
-Látom tetszik, mert amióta kijöttem csak fel és le nézegeted a testem.-mondta nevetve.
-Ezt jól látod.-mondtam.

*Trish szemszögéből*

Viszzamentem a paraván mögé, ahol felvettem a második, majd a harmadik szettemet is, de az eredmély ugyanez volt. Styles nyála csorgott.
-Na melyik legyen?-kérdeztem tőle, mert eddig nem nyújtott hatalmas segítséget.
-A fekete.-csapta rá a választ.
-Akkor a fekete. De tornacipőt fogok felvenni hozzá, és nincs vita.-mondtam, majd felvettem a cipőmet. Készen álltunk és kimentünk az utóhoz. Beszálltunk és már indultunk is.

*Harry szemszögéből*

Az autómban ülök Trish-sel. Száguldunk egy szórakozó hely felé. Minden rendben nevettünk, és beszélgettünk. Egyszer csak egy hatalmas villanás. Próbáltam elfordítani a kormányt, de már túl késő volt. Az autó egyenesen a szalagkorlátnak ütközött, és sikertelenül keresztbe szelte az autónkat. Egy pillanatra nem voltam eszméletemnél, de hamar visszatértem, mert erősnek kell maradnom. Nagyon fájt a fejem, és a nyakam is erősen szúrt. Lassan megfogtam, majd elemeltem a kezem. Ömlött a vér a tarkómból. Nem nagyon rémített meg, mert oldalra néztem. Trish fejéből és felkarjából ömlött a vér. Nagyon megijedtem. Szólongattam, de nem kaptam választ. Pár perc múlva szirénázó mentők és tűzoltók lepték el a helyszínt. Próbáltak minket kivágni az autóból. Engem gyorsan kiszedtek, de a mellettem ülő lányt már nehezen. Egy mentő helikopter is ott volt, engem abba vittek be. Elég súlyosak a sérüléseim, de nagyon aggódom Trish miatt. Remélem sikeresen kimentették. Pár óra múlva már mindkettőnket egy közeli kórházba vittek. Szörnyű volt így látni őt. A feje bekötve, infúzióra van kötve. Borzasztó látványt nyújtott. Arca közepén egy sebhely húzódott végig. Karján hatalmas vágások. Ha ő így néz ki, akkor én? A tarkómat bevarták, a fejemet bekötötték és én is az infúzión lógok.

Sziasztok..:)

Nem tudom ki örül vagy ki nem, de rendeződtek a dolgaim, így a blogot folytatni fogom...:) Nagyon sajnálom, hogy eltűntem de az apukám kórházban volt, és muszáj volt vele lennem. Most itt vagyok és újabb fejezettel fogok jelentkezni..:)

Előzetes-7. fejezet

Sziasztok!
Ez lenne a kis ,,előzetes'', ha nevezhetem így. Ennek az lenne a lényege, hogy bevezetem a következő fejezetben történhet, de a változtatás jogát fenntartom. Remélem ez is tetszeni fog. Jó olvasást! :-)

Dreamer Girl xx

*Harry szemszögéből*

Az autómban ülök Trish-sel. Száguldunk egy szórakozó hely felé. Minden rendben nevettünk, és beszélgettünk. Egyszer csak egy hatalmas villanás. Próbáltam elfordítani a kormányt, de már túl késő volt. Az autó egyenesen a szalagkorlátnak ütközött, és sikertelenül keresztbe szelte az autónkat. Egy pillanatra nem voltam eszméletemnél, de hamar visszatértem, mert erősnek kell maradnom. Nagyon fájt a fejem, és a nyakam is erősen szúrt. Lassan megfogtam, majd elemeltem a kezem. Ömlött a vér a tarkómból. Nem nagyon rémített meg, mert oldalra néztem. Trish fejéből és felkarjából ömlött a vér. Nagyon megijedtem. Szólongattam, de nem kaptam választ. Pár perc múlva szirénázó mentők és tűzoltók lepték el a helyszínt. Próbáltak minket kivágni az autóból. Engem gyorsan kiszedtek, de a mellettem ülő lányt már nehezen. Egy mentő helikopter is ott volt, engem abba vittek be. Elég súlyosak a sérüléseim, de nagyon aggódom Trish miatt. Remélem sikeresen kimentették. Pár óra múlva már mindkettőnket egy közeli kórházba vittek. Szörnyű volt így látni őt. A feje bekötve, infúzióra van kötve. Borzasztó látvány.

Figyelem olvasók!

Mit szóltnátok ahhoz, hogyha minden rész elején egy kis bevezetőt írnék? És még a hősről szóló blogról is mondjátok el a véleményeteket. Komizzatok, hogy tudjam jó ötlet-e.. :-)

Dreamer Girl xx

6. fejezet

Sziasztok!
Sajnálom, hogy eltűntem erre a hétre. Sok dolgom volt, de most itt vagyok és egy újabb résszel jelentkezem. Remélem megértitek és mindenkinek tetszeni fog. Lenne még egy blog ötletem. Az lenne, hogy egy hős köré épülne az egész. Össze találkozna egy lánnyal, aki azért kerül állandóan bajba, hogy a fiút lássa. Hirtelen ennyit róla. Ha tetszik írjátok komiba, hogy kezdjem-e el. :-) Jó olvasást! :-)

Ui: Komizz, pipálj, iratkozz fel! Nem bánod meg. ;-)

Dreamer Girl xx

*Harry szemszögéből*

Nem sokra emlékszem a tegnap estére. Nagyon úgy érzem, hogy a másik énem ismét megmutatkozott. Hogy ezt honnan tudom? Minden jel arra mutatott. Az első, hogy nincs ajtó Trish szobáján. Inkább nem is akarom tudni, hogy szedtem le onnan. Második, hogy az asztalon keltem fel. A harmadik és szerintem ez a legfontosabb, hogy Suzy-t idehoztam. Ilyenkor mindig hozzá megyek. Sajnos, arra még nem jöttem rá, hogy miért keresem fel őt mindig. Suzy-t gyorsan elküldtem, és lerendeztem egy később találkozunkkal. Amiből sosincs semmi. Feltakarítottam magam után, visszatettem az ajtót a keretbe, majd felöltöztem. Karácsony van, és szeretném kiengesztelni valamivel. Úgyis ma el kell neki mondanom, hogy miért vannak ilyen jellegű erőszakos kitöréséim. Remélem megbocsát nekem.
A házat rendben hagytam el. Beültem az autómba, majd a város legnagyobb bevásárló központja felé hajtottam. Egész út alatt azon kattogott az agyam, hogy minek örülne Trish. Szerintem kigondoltam a tökéletes ajándékot számára. Izgatottan parkoltam le, és szálltam ki az autóból. Bementem a központba, de nagyon elképesztő volt a látvány. Mindenhol a karácsony hangulata tombolt. Hatalmas fa rajta díszekkel köszöntötte az embereket. Mikulás a gyerekeket tette boldoggá. Meghallgatta a kívánságaikat, majd fényképet készítettek vele. Elmosolyodtam. Jó ezt látni. Vissza is tértem a gondolataimhoz. Az ajándékra meg van időm, de nem tudom, hogy elég lesz-e. Igaz reggel 9 óra van még csak, de sietnem kell. Elmentem az elektronikai részlegehez. Egy CD tokot kerestem, amit meg is találtam. Furcsának találták az eladók, de ez én vagyok. Furcsa, de sajnos nagyon. Boldog Karácsonyt kívántam mindenkinek, majd hatalmas léptekkel a kocsimhoz száguldottam. Beültem és indultam a következő állómásomhoz. Nem volt messze innen. Egy kis stúdió előtt álltam meg. Az egyik barátomhoz jöttem, aki lemezeket ad ki. Nagy segsegítségemre lesz most. Felmentem a felvételi szobához, és benyitottam. A barátom szokás szerint a földön ülve hallgatta, majd választotta ki a legjobb számokat. Közelebb mentem és leültem mellé. Rámnézett és elmosolyodott.
-Szia Harry. Régen nem láttalak már. Mizu veled mostanság?- kérdezte Mark. Ő egy kis alacsony, fekete rövid hajú fickó. Nagyon remek dal- és szöveg író. A leghíresebb előadóknak, és a még fel nem fedezett tehetségeknek írja dalait. Én is ezügyben jöttem hozzá.
-Nagy szükségem van rád most. Az lenne, hogy egy karacsonyi dalt szeretnék felvenni, ami a feledésről és a megbocsátásról szól. Mond, hogy van ilyen dalod.-mondtam reménykedve. Eddig mindig volt számomra egy dala. Remélem most is kisegít egy kicsit.
-Azt hiszem van egy, de meg kell néznem. Addig elmesélheted, mit csináltál már megint.-mondta, és keresgélt a sok kotta, na meg papír között. Elmeséltem, hogy miket csináltam, de csak azokat mondtam, amikre emlékeztem. Azt viszont kihagytam, hogy egy szörny csinálta mindezt.
-Ez húzós haver. Még szerencse, hogy megtaláltam ezt a dalt. Gyorsan énekeld fel, mert már nincs sok időd.-mondta Mark, és odaadta a kottát, amin a szöveg is rajta volt. A címe már magával ragadott. Little Things volt,  de nem egészen arról szólt, amire gondoltam. Ez annál sokkal jobb volt. Gyorsan bementem, elénekeltem. Szerintem jól sikerült, mert Mark végig mosolygott, és bólogatott. Megköszöntem mindent, majd siettem le a kocsihoz. A CD-t biztonságba helyeztem, majd indultam haza. Még gyorsan rápillantottam az órámra. 4 óra volt. Még időben vagyok. A motor felizzott, és mentem a főúton haza.

                                    ***

Izgatottan várom, hogy Trish hazaérjek. Már előkészítettem a vacsorát és begyújtottam a kandallót, hogy jó meleg legyen. Egyszer csak kattant az ajtó zárja.

*Trish szemszögéből*

Megvettem Harry-nek a tökéletes ajándékot. Szeretném, ha még megmagyarázná a tegnap estét. Meglepődve néztem körbe. Az asztal már megvolt terítve. A kandalló pedig be volt gyújtva. Akaratlanul is mosolyra húzódott a szám. A fa alatt pedig egy kis doboz volt letéve. Gondolt rám. Kíváncsi vagyok, mi lehet benne. Valami különleges. Levettem a kabátom, a bakancsom, majd Harry-t at asztalhoz hívtam. Leültünk.
-Sajnálom a tegnap történteket. Itt az ideje elmondanom, hogy miért vannak ezek a kitörések. Remélem megérted.-mondta. Tényleg megbánta látszik rajta, de a magyarázatára kíváncsi leszek.
-Rendben hallgatlak.-mondtam közömbösen.
-Hihetetlennek fog tűnni, de ez az igazság. Még kiskoromban engem elraboltak a szüleimtől. Egy őrült volt az, aki kísérletezett az elraboltjain. Sajnos rám is ez várt. Beadott egy injekciót, ami egy düh kezelésekre járó férfi DNS-e volt. Ez bekerült a szervezetembe, és időbként kitör belőlem. Régebben ritkán, most pedig egyre gyakrabban tör ki belőlem. Ilyenkor rátámadok a szeretteimre. Ezek a tetoválások emlékeztetnek erre az időszakra. Ez minden. Kérlek ne haragudj rám.-mondta, és egy könnycsepp legördült az arcán. Gyorsan letörölte, hogy ne lássam. A döbbenten ültem az asztalnál, és egy szót sem tudtam kinyögni.

5. fejezet-2. rész

Sziasztok!
Most egy kicsit rövidebb lett a rész, mint gondoltam. Nem baj, de remelem mindenkinek elnyeri majd a tetszését. Ebben a részben Harry egy kicsit kifordul magából. Izgalmas lesz nagyon. Jó olvasást. :-)

Ui: Komizz, pipálj, iratkozz fel! Nem bánod meg. ;-)

Dreamer Girl xx

Nagyon finomat úgyködtünk a tűzhelynél. Volt ott rántott hús, oldalas, pörkölt. Köretnek rízst és krumplit csinaltunk. Ezen kívül rakott krumpli is volt. Brownie, csokis keksz és gyümölcs torta szerepelt a karácsonyi menün. Megterítettük az asztalt, majd leültünk enni.
-Harry tudom, hogy tudsz főzni, de szinte semmit sem csinálhattam.-mondtam elkeseredve.
-Sajnálom, hogy segítettem. Csak egy kibaszott kaját csináltam meg. Bocs, hogy élek.-mondta. Nagyon dühös volt. Megfogta a tányért, és a földhöz vágta. A terítéket lehúzta az asztalhoz, majd bement a szobájába. Csak ültem magam előtt, és előtört belőlem a régi jó barátom. A sírás. Sírtam megállás nélkül. Felszedtem mindent a földről, majd én is bementem a szobámba. Nagyon féltem. Mégpedig Harry-től. Aggasztanak ezek a dühkitörések. Most még csak tányérokat tör, de mi van, ha legközelebb engem üt meg. Nagyon izmos, és félek, hogy nagy bajom esik. Ebben az időszakban közel kerültünk egymáshoz, de ha ezek a kitörések maradnak elhidegülhetünk egymástól. Én azt nem szeretnem. Gondoltam beszélek vele, hátha segít valamit. Átmentem a másik szobába, ahol Harry mindent eltört és még a falat is betörte. Na ezt mondtam. Hirtelen rám nézett és harag tükröződött zöld szemein keresztül. Elindult felém. Azt se tudtam, hogy mit csinaljak. Hát visszafutottam a szobámba, és magamra csuktam az ajtót. Bebújtam az ágy alá. Jó ötletnek tűnt. Dörömbölt és üvöltött az ajtó túloldalán. Nagyon féltem. Ezt a Harry-t én nem ismerem. Nem ő az, akit megismertem, és megszerettem. Ő más. Egy idegbeteg, dühkitöréses.
-Engedj be! Nyisd ki, ha jót akarsz magadnak! Hallod, te kis k***a.-ordította. Nagyon fájtak a szavai, de nem nyithattam ki. Meg tudott volna ölni. Gondolatimat egy hatalmas puffanás zavarta meg. Bejutott a szobámba. Most nagyon csendbe kell maradnom. Hatalmas lábával engem keresett. Zokogtam, de nagyon halkan. Egyszer csak megragadta a lábam. Sikoltottam. Nem akartam, hogy bántson. Kihúzott az ágy alól, majd feldobott az ágyra. Szó szerint. Az ágyon nem tudtam hová menekülni. Szembe kellett néznem a Harry-vel. Látta rajtam a félelmet és ez erőhöz juttatta.
-Figyelj. Most elmondom a pontos okát, hogy miért hagytalak a temetőben. Egy jobb ajánlatom volt. A volt barátnőm felhívott magához egy kicsit hancúrozni és baromi jó volt.-mondta ábrándozva. Mostmár biztos. Ő nem Harry. Valamu másik személyiség van benne, ami megrémít. Megszólalni sem tudtam. A mondandója után kiment a szobából. Röhögött, mint aki jól végezte dolgát. Az ágyon ültem. Teljesen megsemmisültem. Kisírt szemekkel szorongattam a plüss mackómat. Régen mindig megnyugtatott, de most nem használ. Holnap karácsony és nem tudom, hogy fog zajlódni. Remélem nem így, mint ahogy most. Békességet szeretnék csak. Holnap kora reggel már elmegyek megvenni az ajándékát, bár tudom nem érdemli meg. Nem mentem ki a szobából. Túlságosan féltem. Ilyen gondolatokkal szenderültem el.
Órákkal később felkeltem, mert szomjas lettem. Kimentem a konyhába, de látvány megdöbbentett. Harry fekszik asztalon, és dől belőle a piaszag. Ez király elment piálni, és ki tudja miket csinált este. Ittam egy pohár vizet. A kanapé felől furcsa mocorgás volt. Gondoltam megnézem, bár nem volt jó ötlet. Egy szőke hajú lány feküdt ott. Hmm... Ő lehet Harry volt barátnője. Milyen jó. Biztos megint megcsinálta, és lány naív módon szétterpesztette magát neki. Vicces. Szartam rájuk, mint a galamb, amikor megilyed. Visszasétáltam az ajtó nélküli szobámba, és ismét álomba ringattam magam.

Figylem olvasók!!!!

Elnézését a fölös bejegyzésért, de muszáj megköszönnöm támogató olvasóknak. Köszönöm a pipákat, a kommenteket és a feliratkozókat is. Na, de most lesz egy kis változás. Mostantól bővülni fog a szereplő lista is. Szeretnem közölni, hogy szeretnék a részek végén minimum 5 komit latni....:-)

Dreamer Girl xx